Tegnap da Vinci kiállításon voltam.. én mondom hihetetlenség, hogy létezett valaha ilyen ember; mondhatni mindent tudott, mindent értett, és gyönyörűen rajzolt! Ezerszer is meghajolnék előtte, ha szembe jönne velem az utcán, és azt a nemlétező kalapomat is megemelném. Most is csak annyit tudok mondani, hogy h i h e t e t l e n . Persze a napomat is megpecsételtem tegnap egy színes ásítás kíséretében, ugyanis nembírom a buszokat. Hát kérem ez van, és tudom hogy "hát"-tal bizony nem kezdünk mondatot..de csakazértis. Örültem, hogy eme élményben részesülhettem..mármint da Vincit illetően =)
péntek, február 27, 2009
hétfő, február 23, 2009
Barátról
Jó barátok között az együttlét mindkét félnek örömet okoz. Lelki síkon közelednek egymáshoz, inkább melegséget, bizalmat, biztonságot és könnyedséget akarnak, hogy legyen, aki meghallgassa őket, akit meghallgassanak, akivel számíthatnak egymásra. Aki más szemszögből látja őket, és az életüket, és más megvilágításba tud tenni dolgokat, rámutatni megoldásokra. Aki előtt nem kell a szokásos férfi-nő játékot eljátszani, akivel őszintén lehet beszélni, utólagos megbánás nélkül. Aki segít felépíteni újra az önbizalmunkat, vagy lebeszél hülyeségek elkövetéséről. Aki olyannak lát, amilyenek tényleg vagyunk; embernek elsősorban.
Akivel egyszerűen csak jó beszélgetni. Bármiről. Bármikor. Bárhol.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)